Kerényi András vagyok és Richter szerépét játszom “A Pál utcai fiúk” című színdarabban. A Kossuth Lajos Gimnázium 11. osztályát fogom megkezdeni szeptemberben, ahol emelt matematika és informatika faktot készülök tanulni. A jövőm még kérdéses, érdekel a matematika, az informatika, de a színjátszást is egyre inkább el tudnám képzelni jövőbeli hivatásomként. Szabadidőmben videókat szerkesztek, iskola melletti munkát is végzek ilyen téren, ugyanakkor sok időt töltök  szeretteimmel, és az edzőteremben töltött idő is kikapcsolódást jelent számomra.

Az Ars Longa Theatrum az első társulat, ahol játszok, a Pál utcai fiúkban lesz az első komolyabb szereplésem. Azelőtt csak “A Dzsungel könyve” című előadásban szerepeltem egy jelenetben, táncosként. Major Tamással egy barátom által ismerkedtem meg 2020 nyarán, rá egy évre keresett fel engem a darabbal kapcsolatban, amit örömmel fogadtam. A csapat nagyon a szívemhez nőtt, egytől egyig mindenki szeret mindenkit. Úgy érzem, szorosabb barátság jött létre köztünk az 5 napos táborunk során. Szerintem remek dolog, hogy 18 fiatalt ugyanaz a szenvedély köt össze, így mindig van miről beszélni.

Richter szerepével sokáig nem tudtam “megbarátkozni”, sokkal inkább vagyok egy Csónakos személyiségű ember, de idővel teljesen ráhangolódtam a szerepre. Rájöttem, hogy nem felvennem kell Richter személyiségjegyeit, hanem felerősíteni magamban a közös tulajdonságokat. A Pál utcai fiúkban az a szép, hogy minden szereplő ottvan az ember szívében. Mindenkiben van egy kis Boka, egy kis Nemecsek, de még egy kis Áts Feri is. Szeretném, hogy aki beül erre a 2 és fél órára, az ennyi idő erejéig elfeledhesse a mindennapok nehézségét, és átkerüljön egy más világba, ami akár a világnézetét is befolyásolhatja.