Csepregi Bence vagyok és a Kossuth Lajos Gimnáziumba járok természettudományi szakra. Jelenleg pedagógus (gimnáziumi tanár) szeretnék lenni. A színjátszó mellet teniszezek, de csak hobbi szinten, nem versenyszerűen.
Mielőtt az Ars Longába kerültem volna, egy másik, most már Néva színtársulatként ismert csapatba jártam. Mivel ez egy éppen szárnyait bontogató csapat volt, nem sokat gyakoroltunk technikai elemeket, hanem egyből a darabot csináltuk. Ellentétben az Ars Longával, ahol időnk nagy részét a szituációs gyakorlatok, az improvizálás és a néma játékok tették ki. Ezek hasznosságát páran megkérdőjelezték a csapatból, de mára már bebizonyosodott, hogy az ilyen gyakorlatoknak köszönhetően sokkal gyorsabban és eredményesebben tudtuk a darabot próbálni.
Az Ars Longába Major Tamás szervezett be, mikor még az embereket kereste. Eljött megnézni az egyik próbánkat, ahol minden fiút meghívott, hogy menjünk a Pál utcai fiúkba is. Kicsit vonakodva, de elmentem egy próbára, amit nem bántam meg. A csapatban azt szeretem, hogy mindenki kedvel mindenkit, nincsenek haragban egymással az emberek, és emiatt jó hangulatban telnek a próbák. Új barátokat szerezhetünk, rengeteg boldog élményt gyűjthettünk.
Csónakos szerepét játszom, és nagyon örülök ennek, mert a könyvben is ő volt a kedvenc szereplőm. Egyértelműen ez a karakter a humor egyik fő forrása a darabban, így igyekszem majd mindent elkövetni, hogy a nézők is jól érezzék magukat.